A Betlehemi Békelángról

Tőlünk távol, majd kétezer éve, a Közel-Keleten egy szerény istállóban gyermek született, hogy megváltoztassa a világot. Tanítása valami merőben új volt: a szeretet vallása. Születése helyén ma örökmécses ég. Karácsony előtt onnan jön el évről évre a Betlehemi Békeláng Ausztriába, majd onnan terjed embertől emberig Európa-szerte, sőt immár tovább Ázsiába, Amerikába. Ez a láng a béke szimbóluma, amely karácsonykor már több tízezer otthonban ragyog a világon.

A betlehemi láng története a 11. századig nyúlik vissza, amikor II. Orbán pápa felhívására a keresztes hadjárathoz csatlakozva az olaszországi Firenzéből fiatal lovagok csoportja Jeruzsálembe ment. Céljuk a reményt jelképező békeláng elhozása volt városuk lakosainak. Visszatérésüket a pápa már nem élte meg, a lovagok ugyanis három évvel később, 1099-ben, épp karácsony előtt érkeztek csak vissza Firenzébe, az út viszontagságaitól megtörve. A békelángot a helyi katedrálisban helyezték el, az emberek innen vitték tovább saját otthonaikba. Ez volt a középkor első és utolsó békelángja, amelyet egyenesen Krisztus születésének helyéről hoztak.

A békeláng újkori története a szomszédos Ausztriában kezdődött 1986-ban. Egy szudétanémet származású hölgy, Ada Brandstetter volt az, aki Linzben az év májusában felkereste az Osztrák Rádió és Televízió (ORF) felsőausztriai szerkesztőjét az elképzelésével. Apja gyermekkorában a szudétanémet területeken az volt a szokás, hogy a főtereken egy gyertyákkal teli lucfenyőt – karácsonyfát állítottak fel, és a gyermekeknek azt mondták, hogy a Krisztus Gyermek maga gyújtotta meg a fán a gyertyákat. Az emberek Szenteste ezekről a karácsonyfákról vitték el lámpásokban a gyertyalángot otthonaikba az ünnepi asztalra és saját karácsonyfáikra. Ő ezt a régi hagyományt szerette volna feléleszteni Linz főterén, de az ötlet elutasítása után inkább már arra gondolt, hogy az ORF „Licht ins Dunkel”, azaz „Fény a sötétbe” elnevezésű, akkor már sok éve adásban lévő karácsonyi jótékonysági műsorába építhetnék be ezt a szokást. A kampány során így a hagyomány az adományok gyűjtését segítené, amikor is a béke évében a jótékonykodásba bekapcsolódó embereknek, önzetlen segítségükért cserébe a béke jelképeként egy kis lángot adnának át a Jézus Születése bazilika örökmécsesének lángjából.

Ötletével sikerült megnyerni az akkori felelős szerkesztőt, így rövid idő alatt létrejött a békeláng ötlete. Még az évben karácsony előtt elhozták azt Betlehemből repülőgéppel egy mozgássérült fiú segítségével Linzbe, hogy december 24-én az emberek már haza tudják vinni otthonaikba. A szervezők eredetileg egyszeri alkalomra, figyelemfelkeltő akcióként tervezték a lángátadást, de az azonnal népszerű lett, a békelángot máris jó szándékú emberek, tűzoltók, vasutasok, cserkészek és mások kezdték el terjeszteni országszerte. Azóta is a kampány szerves része a békelángosztó rendezvény. Két évvel később az esemény már Ausztria határain kívülre is eljutott, az osztrák televízió szerte a világon sugározta a Betlehemi Békeláng meggyújtásáról szóló híradását. Ekkor a békelángot egy kambodzsai menekült kisfiú hozta el, aki Ausztriában talált új otthonra.

A közhiedelemmel ellentétben nem a cserkészek indították újra útjára a betlehemi békelángot, még ha mára elsősorban már velünk is kötik össze azt. Egy bécsi cserkészvezető, Bertl Grünwald 1988 karácsonyán kapta meg először a békelángot szomszédjától, egy idős, fogyatékkal élő hölgytől, akivel addig csak látásból ismerték egymást. Ekkor vetődött fel az ötlet, hogy a gyermek- és ifjúsági mozgalmakkal közösen, elsősorban a cserkészettel még átfogóbbá tehető a lángterjesztés. A következő évben a bécsi cserkészek már beépítették karácsonyi kampányukba a békeláng terjesztését. Nagy lelkesedéssel álltak a munkának, sorra kapcsolódtak be a bécsi csapatokon kívül más osztrák cserkészcsapatok is. Nem várt lendületet adott mindennek a posztkommunista országokban végbement rendszerváltások után az újonnan, ill. újraalakuló cserkészettel való kapcsolatfelvétel. Ennek lett akkor fő szimbóluma a békeláng. 1989 karácsonyán így a cserkészek jóvoltából már az akkori Csehszlovákiába, a prágai Szent Vencel térre, illetve Magyarországra, Budapestre is eljutott a békeláng. Sőt, már Temesváron is fellobbant a láng. Szlovákiába először 1990-ben jutott el a szlovák cserkészek jóvoltából, akik az országon belül a vasút segítségével máris 72 településre juttatták el.

Az SZMCS 1991 óta az azóta elhunyt Lőrincz János pozsonyi öregcserkész kezdeményezésére veszi át a lángot osztrák cserkésztestvéreinktől. Azóta is minden évben meggyullad a láng az örökmécsesről, Jézus születésének helyén, a betlehemi születés barlangjában, hogy aztán advent harmadik szombatján már mindenki számára elérhetővé váljon. Mára a békelángot az osztrák cserkészek az ORF-fel közösen évről évre egy nagyszabású központi lángosztó ünnepségen, egy ökumenikus áhítat keretében adják át a világ különböző országainak, a nemzetek képviselőinek, hogy aztán eljusson lehetőleg minden hívő közösségbe, az iskolákba, a családokhoz és minden jóakaratú emberhez. Arra emlékeztet közben minket, hogy minden ember egyenlő Isten előtt, aki egykor emberré lett és mindörökké szeret minket. 

(A Cserkész újság 2019 decemberi számából)

A Betlehemi Láng mindenkihez szól. Megtanít arra, hogy a békét, ugyanúgy ahogy a lángot, embertől emberig kell továbbadni. A láng a karácsony szellemiségét szimbolizálja. Mutatja az utat nekünk, ahogy a csillag mutatta a pásztoroknak Jézus Krisztus születésekor. Óvni, táplálni kell, hogy ne aludjon ki, ahogy a békét és a szeretetet is az emberi szívekben.

Fogadd, és add tovább a Betlehemi Lángot Te is, hogy elérhesse küldetésének célját!